nappalok és éjszakák

Lucy McAdams csak egy átlagos 17 éves lány. Minden napja ugyanabból a rutinból áll: iskola, tanulás, alvás. Azt hiszi élete nem is lehetne ennél egyhangúbb, ám a semmiből egyszercsak előtűnik Ő, és az egész élete fenekestül felfordul.

Amiről azt hitte, hogy csak a mesés könyvekben lehetséges, hirtelen mind valóságnak tűnik, ám idővel rá kell jönnie, semmi sem olyan, mint amilyennek elsőre tűnik.

------------------------

-Hé, nyugi - próbált csitítani. A lehelete az arcomat csiklandozta. A kabátjának menta és dohány illata volt, ami furcsa módon egy kicsit megnyugtatott. - Csak a nevedet akartam tudni. Az elég lesz cserébe.

-Lucy... McAdams - mondtam kelletlenül kissé bódultan.

A szemeiben megcsillant valami. A könyveimet a kezembe nyomta, de még nem engedett el. A kezét az arcomhoz emelte, az ujjaival végigsimított az ajkaimon.

El kellett volna löknöm, de ehelyett én lehunytam a szemeimet és élveztem az érintését. Azt hittem meg fog csókolni.

De hiába vártam. Hirtelen elengedett és én kábán bámultam rá, ahogy a motorja felé indult. Ám még utoljára hátrafordult és lassan végigmért. Minden egyes porcikám beleremegett.

"Lucy McAdams... - mondta és a mosolya még szélesebb lett. - Megjegyeztelek."

És ezzel a mondattal otthagyott a járdán, miközben a könyveimet a mellkasomhoz szorítottam és a szívem hevesebben vert mint valaha.