Dark or light? [Stronger folytatása]

- Miért csinálod ezt? -kérdeztem, és a hangom már remegett az idegességtől. Nem fogok sírni miatta. Megfogadtam, hogy soha többet nem fogok érte egy könnyet se ejteni.
- Mégis mit?
- Hogy mikor sikerül rendbe hoznom az életemet, te felbukkansz és ismét tönkreteszed azt.
- Akkor mért nem felejtesz el? -kiabálta a szemembe azt a kérdést, amire azt hittem, hogy a válasz magától értetődő.
- Mert nem tudlak. Eltelhet akármennyi idő, akkor sem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy igen is van esélyünk egy boldog, közös jövőre. De nem tudom eldönteni, hogy te a sötétséget vagy a fényt vonzod be az életembe. -mondtam, mire közelebb lépett hozzám, és végig simított az arcomon.
- Én okoztam életed legsötétebb napjait. Azt hiszem egyértelmű a válasz.
- Pont ez a baj. Te okoztad életem legsötétebb és legfényesebb korszakát is, de mégis szeretlek. És a szeretetnél semmi sem tudja jobban elkergetni a sötétséget.