Váratlan Fordulat

Leültem a leghátsó sorba, de sajnos, megint megzavart valaki.
N: Szia! Én vagyok az új csaj..nem baj, ha ideülök?
Bökött a mellettem heverő székre az életvidám lány. Bólintottam, majd bemutatkoztam.
L: Egyébként szia...Laura vagyok.
N: Úristeen! Nagyon szép a neved😍 Én Nelli vagyok.
L: Ahw..a te neved sem semmi. Nagyon különleges.
N: Köszi😊
Elkezdődött az első óra, ami Föci volt. Nelli nagyon imádta, folyton jelentkezett, aktívan oldotta meg a feladatokat.
T: Rendben gyerekek! Most feleltetni fogok.
Nyitotta ki 600 oldalas naplóját a tanárnő. Ropogtatni kezdtem az ujjaimat, mire a tanár szúrós tekintettel nézett rám.
T: Simon Laura! Tudja, mi lesz, hogyha recsegteti az ujjait?
L: Elszottyadnak és, amikor 50 éves leszek, akkor nem tudok majd megfogni egy poharat...
T: Helyes...akkor gyere kérlek és mesélj egy kicsit az emberi testről, ha ennyit tudsz.
Lehunytam a szemem, majd átgondoltam az anyagot, amit rendesen megtanultam. Kicsoszogtam, mire a tanárnő megint belémkötött, hogy normálisan járjak. Elengestem a fülem mellett ezt a "beszólást" is..
L: Szóval....
Kezdtem bele a rém hosszú felelésbe.
Kicsöngettek, ami azt jelentette, hogy jön egy baromi menő lyukasóránk. Nellinek megmutattam a sulit, ami nagyon tetszett neki. Szerette, hogy mondern. Végül, az órák után békésen hazasétáltam. Azaz...akartam. A füles a hallókáimban volt, szóval nem hallottam, hogy valaki lépdel utánam. Észre sem vettem az utánam nyomozó gyereket. Ahogy a kapunkhoz értem, megforgattam a kulcsot a zárban és beléptem a házba. Becsuktam az ajtót, de észrevettem, hogy egy srác állt a fakerítés előtt. Hevesen visszacsuktam a nyílászárót. A mellkasom le-fel mozgott, olyan gyorsan, mint, amikor lefutok 5 km-t reggelente. A konyhaablakon kinézve láttam, hogy a csávó egy fényképet készít a házról, majd telefonál egyet és elsétál. Vajon mit akar?