A versek olyanok lehetnek, mint az emberek. Néhányat azonnal megfejtesz. Másokat meg nem - és soha nem is fogod.
Nem vers,
csak tanítom beszélni a
szorongásaimat.
Hallottam már róla,
De soha nem estem túl rajta.
Egy furcsa érzes itt bent,
Hogy te nem viszonzod a szerelmet.
Párszor hibáztam?, belátom,
De volt hogy te voltál az álmom.
Sokszor csalódtam már szerelemben,
Bárcsak konnyű lenne elfelednem.
Elfeledni nem tudom,
Pedig probálkozom.
Rontottam el dolgokat,
Nem nagyon tudom az okokat.