Édes Anna

Ez a történet az én kedves és szeretett dédnagymamám életét szeretné élethűen bemutatni, egészen a háború végétől életének utolsó napjáig s életútja révén szeretném nektek ábrázolni azokat az emberi erényeket, amelyek egy olyan fantasztikus és mulatságos személlyé tették, amelyek megengedték, hogy örökké megmaradjon az a mosolyojgós és kedves öreg hölgy, amiként leköszönt az élet szinpadáról. Azt szeretném, ha még sok másik ember is megismerhetné őt és sokakat segíthetne át a nehéz pillanatain azzal, hogy mindannyiunkban tudatosul a történet olvasása során az, hogy bármi is történjen velünk és bárhogy is érintsen bennünket képesnek kell lennünk, hogy átlépjünk rajta és tovább éljük az életünket, hiszen ha egy szem is kiesik, nem engedhetjük meg magunknak azt a kényelmet és luxust, hogy magunkba roskadjunk és mindent eldobjunk, amivel épp akkor foglalkoztunk, hisz az élet nálunknál és a fájdalmainknál jóval nagyobb s bármilyen nehéz is legyen, de helyt kell állnunk, hogy mosolyt csalhassunk a többiek arcára, hogy aztán a számunkra igazán nehéz időkben azok az emberek nekünk adhassák vissza azt a specifikus és szeretettel teli törődést, mellyel mi segítettünk rajtuk. Remélem élvezni fogjátok az én hőn szeretett eroinám, példaképem és egyben dédnagymamám életútját.