Éjsötét szempár ( Át írás alatt)

Aiya különleges adottságai, kinézete , és semmiképen nem átlagos élete miatt mély sebekkel küzd. Mikor pedig a múlt visszatér, a biztonság szertefoszlik, és semmi reményt nem látna benne , feltűnik valaki , aki a sötétség ellenére is tartja a fényt. Vajon a fiú végre békére talál , vagy a 6os zóna titkaival együtt ők is elbuknak a világ súlya alatt?

"Ez vagyok én "
Akármilyen mélyen , eltorzultan , fáradtan , de pislákol a fény ott, ahová senki nem érhet el. " Várd míg az ember aki meglátja benned az eget , eljön ." mondta, de 8 év eltelt , bizonyítva ennek ellenét.

"Fogadjatok el"
Egy álmom volt ez, bár az is marad . Gyerekes képzelgés, de egy apró reményt ad. Még ha az a személy rám is találna, talán erről végre felismerem?

"Elkenődött gondolatok"
Valahogy kiadok magamból mindent. A gondolataim.. nagy nehezen papírra vetem.. De amint kész, összezavarodik. Velem együtt.

" Végre valaki (?) "
Ha ő... elmondaná.. Ha csak egyszer is,de megérthetném mi jár a fejében..
Ha megérthetném miért teszi ezt , miért kezdek hinni minden szavában.
Ha .. ez tényleg az, amire gondolok.. Vajon végre.. , van valaki , aki átlát a hazugságokon?..
Valaki tényleg ...

" egy apró dallam"
Elhagyom ezeket a gondolatokat..
Úgy döntöttem, mindenemet.. visszazárom a sötétbe.
Ahova, a szörnyek tartoznak..
De, te valahogy, oda is utánam jöttél..

MIÉRT CSINÁLOD EZT? ..
Nem is sejted... mit teszel
Hogy, mégis mit engedsz a közeledbe..
Hogy mit teszel magaddal..
Miért ...
miért kell ragaszkodnom hozzád ?
Hisz te is , olyan vagy,... mint én...?

" Az éjszaka sikolya "

" Részletek Aiya Dearn leveleiből . 2016 .06 08 utolsó feltűnésének napja.

~Moon~