Új tanév, új problémák. Mert azok aztán akadnak bőven. Kezdetnek ott van Sirius családja és Remus titkolózása. Előbbivel nem nagyon lehet mit kezdeni, bár a Reglusszal kapcsolatos problémákra azért akadhat megoldás; míg utóbbinak hátterét valahogy talán ki lehet deríteni, de persze nem mindig az első megoldás a jó. Mindeközben persze zajlik a roxfortos élet is: szörnyű bájitaltan órák, egy bugyuta sötét varázslatok kivédése tanár, Stelle professzor különös levele, kviddicsmeccsek, a Ritka Boszorkánykór, egy béka, az elmaradhatatlan naplóbejegyzések, meg miegymás...
"Remus vérfarkassága alapjáraton egyiküknek sem okozott gondot. Az, hogy ennek tudatában normálisan viszonyuljanak hozzá, már sokkal inkább. Nem az volt a gond, hogy undorodtak, hogy féltek tőle, vagy hogy igyekeztek kerülni őt. Pont ellenkezőleg. Attól tartottak, hogy Remus esetleg ezeket feltételezi, ezért aztán valaki mindig vele volt, még a mosdóba sem mehetett ki kíséret nélkül. Ha tüsszentett, zsepit dugtak az orra alá; ha leült, kihúzták neki a széket; ha fázott, valaki odaadta neki a pulcsiját.
Remusnak ebből azon a reggelen lett elege, amikor James felszeletelte neki a húst."
A sorozat második része.
A borítóképet a Space Dementia Tumblr oldalról szereztem.
(A jogok J.K. Rowlingot illetik, én csak kölcsön vettem a szereplőket, helyszínek, tárgyakat. A saját szereplők, helyek és tárgyak azonban az enyémek!)
Ő csak egy meleg fiú a gimnáziumból, aki be akart illeszkedni, de a sok gyűlölködés miatt pokollá változott számára a hely.
Egy lehetőség adott volt: jelentkezzen át egy másik iskolába.
Hogy milyen érzés antiszociálisként környezetet váltani? És akit legelőször pillant meg, vajon meddig fog bevésődni a gondolataiba?
'Szépfiú, te nem eszel?'
És ezzel a mondattal kezdődött minden.
[2016.02.12]
[2017.05.14.]