Az én életem

Ez az én történetem...
Alig pár órája keltem ki tojásomból de már is menekülnöm kellett.
A vadászok megtámadták az Éjfúria szigetet!
Nehezen tudtam elmenekülni mert másodpercenként repültek felénk a tűzgolyók.
Be bújtam egy szikla alá és vártam.
Néhány óra múlva kijöttem és mikor körbe néztem egy éjfúriát sem találtam.
Nagyon szomorú voltam, sírtam.
De meg kellett nyugodnom és elkellett indulnom saját utamra.
Még repülni nem igazán tudtam ezért a földön kellett maradnom.
Minden órában elkellett mennem egérre vagy valami élősködő állat keresésére.
Ebben nőttem fel.
Más sárkányok megtanítottak repülni.
2 éves voltam és ekkor már szarvasokra vadásztam.
Sokszor elbuktam és éhen maradtam.
Az egyik nap megláttam a vadászokat. Megpróbáltam menekülni de megláttak és elkaptak.
Ketrecbe zártak és hajóra tettek. mikor már a tenger közepe felé lehettünk megtámadtak minket. Legyőzték a vadászokat. Az egyik ember azt mondta hogy ő Hibbant sziget harcosa úgy hívták hogy Hablaty... legalábbis azt hiszem.
Közel jött hozzám megsimogatott aminek én nem örültem kiengedtek a ketrecből de amit akkor láttam... más sárkányok hátán ültek nagyon megdöbbentem. Nem akartak elengedni körbe vettek! Támadni akartam de a sárkányok miatt nem tettem. A sikló sárkány kedvesen bemutatkozott, azt mondta ő Viharbogár és hogy ne féljek ezektől az emberektől...
Folytatás: Jövőhét péntek