Szobatárs [Befejezett]

Át kell hogy menjek egy másik kollégiumba, mivel ahova eddig jártam kigyulladt. Nem akarok sehova se menni. Itt vannak a barátaim. A családom.
Nem csak a sulit de a szüleimet is itt kell hagynom. Mivel a másik kollégium egy elég messze lévő városban van.

Éppen az új kollégium folyosóján mentem amikor valaki oldalról nekem jött.

-Figyelj már az orrod elé. - flegmázott.

-Te jöttél nekem. - szóltam vissza.

-Én a helyedben nem szólnék vissza, még a végén bajok lesznek. - nézett rám szúrós szemekkel.

-Bunkó. - morogtam az orrom alatt amikor már elment az ismeretlen srác.

Mit is mondott a portás hányás szoba? Basszus hogy lehetek ilyen feledékeny. Most menjek vissza?
Áhh megvan 316. Tök jó hogy magamban beszélek. Na mindegy inkább megkeresem.

-Itt is van. - mondtam hangosan és megálltam az ajtó előtt. Pont a folyosó végén.
-Most vagy soha. - suttogtam és benyitottam a szobába.