(De)Crescendo ~ Üveghangok

2018 szeptemberében járunk, a Bartók Béla ének-zene tagozatos középiskola gólyatáborában. Ez a tábor lehetőséget teremt az elsősöknek egymást megismerni, megszokni az iskola légkörét, és elfogadni a zenével, kemény gyakorlással és riválisokkal tele világot. Legalábbis ezt hirdette a kör e-mail amit kaptunk. De mondok még valamit: néhány gólyának bőven akad mesélni valója a tábortűz körül. Egyes történetek megnevettetnek, mások megríkatnak. Beszélgessünk most a vágyakról. A rövid vagy a hosszú távúakra vagy kíváncsi? A holnapra vagy az egyetemre? Utóbbit még én sem tudom. De az előbbi... nos az egy hosszú történet. Céllal jöttem ebbe a táborba, mégpedig azzal, hogy mire elkezdődik a tanév, barátokat szerzek, akik ismerik a múltam és elfogadnak azzal együtt is.
Te kedves olvasó, ne merj nálam hangosabban sírni vagy szarkasztikusabban nevetni. Ennek a történetnek én vagyok a főszereplője.

FIGYELEM! Egyes témák felkavaróak lehetnek, még nem vagyok benne biztos, hogy ki lép-e a nemi erőszak, illetve a rossz családi háttér említése az utalás fogalomköréből. Ha ez bármilyen szinten triggerel vagy felkavar, nem javaslom a továbbolvasást. Amennyiben mégis folytatod, azt kizárólag saját felelősségre.