Fekete magasszárú Conversem csak úgy csattog a vörös laminált padlón. Platina szőke, jelenleg mocskos hajam pedig csapzottan hullik arcomba, így ballagok végig a szinte teljesen kihalt várakozóban. Leülök és várom, hogy mondják a nevemet. De nevem helyett, mást hallok meg a terem másik feléből. -Tudod, olyan vagy jelenleg, mint egy hervadt virág. Megtépett, kelletlen. Nem tudod elfogadni a tényt, hogy itt kell rohadnod egy ilyen ,,lepratelepen".