Minden fővárosban van egy biztos, közös pont, ami már évszázadok óta megbújik a városok egyik kis zegzugos utcái között. Egy aprónak látszódó régiségkereskedés lapul a csendes környezetben, ami a De la Rouche család birtokában van. Kívülről egyszerű boltocska, de belülről már teljesen más, ezernyi titkot rejt magában, mint a folyton álmos, lustálkodó eladó fiút, akinek szemeiben az univerzum tükröződik vissza, és előszeretettel használja ki az arra tévedők jóindulatát alanyi jogon, miszerint neki alanyi jogon jár a más bánásmód. Alkata bájos, arca szépséges, a modora. Nos, a modora hagy némi kivetnivalót maga után, de becsülettel végzi a teendőit, vagy éppen lelkiismeret furdalás nélkül végezteti el mással egy szép mosolyért cserébe. Hogy odakint háború zajlik a vámpírok, emberek és Inkvizítorok között? Nem igazán éli meg tragédiaként, inkább csak átfordul másik oldalára, és álmodja tovább bujábbnál bujább álmait, amíg egy faszalakú felhő igazán intenzíven be nem robban a világába, és beárnyékolja végtelen ragyogását.