Nem kellett volna szeretnem. Nem kellett volna elmennie. Amióta Ő elment az életem, sötétebb és komorabb, mint volt. Nem hittem volna, hogy valaha jobb lesz, de két év után újra megpillantottam őt az utcán. Ugyan olyan tökéletes volt, mint akkor amikor elment. A szél bele fújt hosszú fekete hajába. Acél szürke szemei engem kémleltek. És a világom ismét a feje tetejére állt. Rákellett jönnöm, hogy a másik világgal soha nem fogom tudni megszakítani a kapcsolatot. A természetfeletti mindig is az életem része lesz. Destiny de LaFayette vagyok, és rám talált a Végzetem.