Shinobi-k... Hatalmasak, erősek és becsületesek, bár nem mindegyikük. Vannak közöttük, kegyetlenek, érzéketlenek és gonoszak. Doragon Takara e utóbbit tapasztalta meg, amikor a saját szemével látta, hogy az apja megöli az édesanyját. Az akkor még fiatal Konoha-i ninja növendéknek ez volt az utolsó csepp a pohárban, hiszen ezek előtt folyamatosan piszkálták őt a többiek a kinézete miatt. A lányon egy olyan átok ül, mely minden Doragon kláni női tagot érint, bár a legtöbbjükön csak fokozatosan jelennek meg a rontási jelek. Az átok megtörhetetlen és mivel Takara kezdett átalakulni a tudatlan Konoha-iak csúfolni kezdték a szerencsétlen lányt.
Anyja halála után, - aki szintén Doragon kláni kunoichi volt és az egyetlen, aki képes volt megérteni Takara érzéseit, - a lány elszökött Konoha-ból és szökött Shinobi-vá vált. Az akkor még csak 10 éves kislány elveszettként kóborolt az erdőben, amíg egy magas, narancssárga hajú, piercinges, érdekes szemű, fekete ruhás férfi be nem fogadta, majd a szárnyai alá vette az árvát. Takara ekkor került bele az Akatsuki-ba, ahol látta, hogy a legtöbb Shinobi azért van itt, hogy bosszút álljon valakin, akinek a szörnyű életét köszönheti. Ez a felfogás erősítette meg azt Takara-ban, hogy bosszúálló legyen és megbosszulja anyja halálát, azzal, hogy megölje az apját a szörnyű tette miatt!
Vajon Takara be tudja teljesíteni a bosszúját, mielőtt az átok beteljesedne rajta?
Csak egy játék volt de a szívem nem így gondolta.
Azt hittem már mindent elveszítettem -a szerelmet, a bizalmat, önmagamat. Aztán jött Lando és egy őrült ötlettel kihúzott a sötétségből: játszuk el hogy együtt vagyunk. Kamu kapcsolat semmi több. Csak hogy elhalgassanak a pletykák.
De valami megváltozott. A tekintete nem csak játszott. Az érintése túlságosan valós volt. És én egyre kevésbé tudtam hogy mi igaz és mi csak színjáték.
A szívem újra dobogni kezdett -de vajon mi történik ha játék véget ér?