A könyv az Egy csepp magány, egy csésze kávé folytatása, ha még nem olvastad, mindenképp kezdd azzal! 😀 Link az első évadhoz: https://my.w.tt/5DyXWqqvOR Lehetséges, hogy újra és újra elrontok mindent? Miért taszítok el magamtól mindenkit aki szeret? Még most is látom magam előtt az arcát, az arcot, ami örökre beleégett az elmémbe. Sosem láttam még akkora csalódottságot... Soha. Elfutottam, elfutottam a jövőm elől, a férfi elől, akit a világon mindennél jobban szeretek. Túl tökéletes volt minden és túl gyorsan jött, ráadásul még én féltem, hogy mi lesz, ha elhagy. Én hagytam el őt, én... Emlékszem rá, emlészem minden apró részletre, könnyedén fel tudom idézni, milyen volt, amikor a mámorító illata felkúszott az orromba, vagy amikor kezeivel átölelt, amikor testével melegítette az enyémet. Amikor aludt, a mellkasa egyenletes mozgása, vagy a szeme zöldes-barnás játéka a fénnyel. Szeretem őt, talán túlságosan is, de ezek után, képes-e ő szeretni engem? Engem, aki ott hagyta, ott hagyta egy gyűrűvel a kezében... 2018.11.11.-2019.08.01.
65 parts