Az a dögös szemétláda volt a mindenem. Ő volt a legjobb barátom mióta az eszemet tudom, imádott engem, és én is imádtam Őt. Mindent elterveztünk: házasság, gyerekek, boldogan éltek, míg meg nem haltak... Pont, mint egy undorítóan csöpögős romantikus regényben. Aztán egy nap minden megváltozott. Megjelent a második számú szemétláda és gépfegyverrel a kezében, egy pillanat alatt földbe döngölte a boldog jövőmet. Mindent elvett tőlem. A családomat, barátaimat, otthonomat, és végül az egyes számú szemétláda elhagyott a kettesszámú szemétláda miatt. Egyetlen dolgot hagyott csupán meg: az életemet. (de minek?) Attól a naptól fogva gyűlöltem mindkettőt. Hátrahagytam mindent. Az életem a magányról a menekülésről és az életben maradásról szólt. Beszorultam két hatalmas maffia család véres háborújába, két férfi ádáz küzdelmébe, ahol nincs többé szerelem és gyűlölet, nincs több jó és rossz, nincs többé fekete és fehér, nincs többé más csak te és a döntés. Csakhogy egy rossz döntés végzetes is lehet...