Kenyér Szánalmas Élete Fájdalomban és Elnyomásban 1. Fejezet

Kenyér és Kakaós csiga békésen üldögélnek a családi házban.
- Kenyér tudom, hogy a húgom vagy, de én többet érzek irántad ennél. Az évek során nagyon megtetszettél, és már nem tudlak húgomként szeretni. Azt szeretném, hogy legyél a feleségem.
Kenyér miután meghallotta ezt, sokkot kapott. Nem tudta feldolgozni, hogy ez lehetséges. A bátyja végre viszont szereti őt. A leány elájult és kómába esett.
Kenyér a földre zuhan és elájul.
- Ne! Most, hogy a húgom, aki egyben a szerelmem is kómába esett. Le kell tagadnom őt! Nem tudhatják meg a spanjaim, hogy az én húgom ilyen szerencsétlen, nyomesz csövesbánat.
Ezért elindult az alukáló spanjaihoz, majd elsétált.
- Ó ne! Mit tegyek?
Gondolta Kenyér.
- Ó Kenyér! Ne sírj! Megtaláltuk a bátyádat, aki régen eltűnt valami susnyásba.
Mondták Kenyér szülei.
- Ribizli a neve.
- Ó deyó! Most már újra van bátyám. Képzeld a régi bátyám elhagyott a kómám miatt. Ja még föl se keltem. Most már fölkelek. Szóval elhagyott.
Ribizli pedon mosolygott.
- Kakaós csiga volt a neve.
Feleségül akart venni micsoda pedofil.
Mire Ribizli dührohamba jött, idegállapotba esett.
*Felkutatta Kakaós csigáért az egész utcát, mivel Kakaós csiga olyan nyomesz, hogy az utcából nem talál ki, ezért csak ott bújhatott meg.
Megtalálta.
Ribizli és Kakaós csiga harca lezajlott.
Megküzdöttek Kenyér szívéért, végül Kenyér közéjük állt, és így szólt:
- Ó ne! A macska rúgja meg. Hagyjátok abba, micsoda vérfertőzés lenne itten, ha választanék közületek.
Mindenki búskomoran magába süllyed.