"Amikor beléptem a folyosóra egyből megláttam a cellákat. A cellákból bánatos, magányos arcok néztek rám. Szinte érezni lehetett a halál szagát. Féltem, de még sohasem éreztem magamat ilyen elhivatottnak. A barátnőm szintén aggódó szemekkel nézett rám. Próbáltam megnyugtatni és rámosolyogni, de nem igazán éreztem magam biztonságban. Egyedül mi tudtuk, hogy mi vár itt ránk. A hely, az emberek és minden annyira idegennek tűnt. Körbenéztem a folyosón és akkor megláttam Őt." Ezt a könyvet az egyik barátnőmmel közösen írjuk. Lehet lesznek benne történelmi pontatlanságok, ezekért előre elnézést kérünk és légyszi ti se szidjátok majd ezt. Reméljük tetszeni fog nektek!