Az iker bolygó

Dave: - 5234-et írunk. Az én nevem Dave. Dave William. 27 éves vagyok. És egy űrkutató vagyok a NASA-nál. A technika a mai világba már addig fejlődött, hogy az ürben tök simán kimehet egy hétköznapi ember is. Tudom, ez lehetetlennek hangzik, de így van. És így történt. Az, hogy valami olyanra bukkantam, amit nem hiszek el, még úgyse, hogy a saját szememmel látom. A Földnek, van egy iker bolygója. Úgy bizony, egy ugyanolyan Föld, amin te, én, és mindenki más is él, avagy élt. Most épp oda tartunk. A másik föld felé. Én és másik 2 társam. És, hogy mi van ott? Nem tudom. De nemsokára megtudom.

RÉSZLET:

Dave: - Szóval ti mik is vagytok? -. Kérdeztem. El sem hiszem. Egy inteligens faj..

Silver: - Akutik vagyunk. És már az idő kezdete óta létezünk. Varázserővel bírünk. De nincs okotok félni. Nem fogunk bántani benneteket, sem pedig a falyotok többi tagját sem.

Chris: - Ti tudtátok, hogy létezünk?

Silver: - Persze, hogy tudtuk. Hisz mi a galaxys összes faját ismerjük, s számon tartjuk. Mi vagyunk a "galaxys bölcsei", vagyis néhányan így hívnak minket.

Dave: - ÚRISTEN. Ez csodálatos. -. Épp ujjongtam, mikor egy alakot véltem kivenni a távolban. Mi egyre jobban kirajzolódott. Majd mikor már teljesen láttam. A szavam is elállt. Gyönyörű volt. Egy srác volt az. Nem voltam még szerelmes, de most bizton állíthatom, hogy az vagyok.

Chris: - Csukd be a szád Dave. Ki tudja mi repül majd itt bele. -. Mondta perverzen, mire tőlem csak egy rossz pillanatást kapott és egyből behúzzta a nyakát. Chh jobban is teszi.

Silver: - Áá. Szerbusz fiam... Ő itt a fiam Nova.

Nova: - Üdv nektek. -. Mosolygott, azta....elvesztem.

Chris: - Szia. Ő itt Dave, csak most egy kicsit sokkos állapotban van. -. Kuncogott halkan.

Nova: - Ez természetes. Én is abban lennék. -. Nevetett félénken.

Chris: - Á de ő nem azért, ő azért mer......-. itt befogtam a száját...