Nincs Szükségem A Könnyed Kis Szavaidra

Két test, mégis egy lélek. Ikrekként jöttek a világra, egymáshoz bújva, szeretetben.
Viszont 6 éves korukra már több ezer kilométer választotta el őket. A fiú Tokióban maradt, a lány New Yorkba kényszerült költözni. Minden este beszéltek, a videochatelést találták egyetlen megoldásnak. Viszont ennyi nem volt elég a testvérpárosnak. Egy idő után, már nem is ugyanaz a két ember beszélgetett egymással. A fivér már megfélemlítette húgát, és ezért eme okból aggodalmat okozott bátyjának. Mégis olyanná akart válni, mint fitestvére.
9 év után végre látták egymást személyesen, egy reptéren pár pillanat erejéig. A lány mai napig nem érti, hogy a fiú, mi okból hozta meg ezt a furcsa döntést. Miért akart olyan lenni, mint nőtestvére? Minden terhet magára vett, és próbálta jó irányba terelni az életét. Cserébe csak ugyanezt kérte tőle. Nem volt egyéb dolguk, minthogy felvegyék egymás nemét; Hayashi Jun lánnyá, Hikaru Fox fiúvá vált. Nem játszották meg magukat, cserediákként érkeztek a számukra új intézménybe. A leányzó számára nagyon fura volt belépni a Mori Mori Magánakadémia kapuin. Egy elszigetelt, hegyekkel körülvett fiú kollégium lett az új otthona. Később rájött, hogy bátyja nem félt, mégcsak nem is izgult, mikor új életet kezdett egy leányiskolában. Inkább csak nevetett egyet. Így hát neki is poénnak kell felfognia, nem? Fogd meg a kezét, Jun. Ne engedd el másfél esztendeig még. Ohh, te titokzatos bátyus... Lassan valaki más fogja átvenni a helyedet, nem kéne visszamenned?

Miért nézted Hikarut bolondnak, Jun? A büntetésed rajta fog csapódni. Hallod az édes, kétségbeesett, könyörgő hangját? Képzeld csak el, ahogyan ennyit mond neked:

"-Én nem akarok orgiázni a fotóklubbal. Yuri-kun nagyon ijesztő..."