álmosoly | kth✔

Minhee arcára gyakorlatilag ránőtt a mosoly. Akármi történt, legyen az rossz vagy jó, ő mindig mosolygott. Még, annak ellenére is, hogy soha semmi jó nem történt vele. Nem voltak barátai, a fiúk ha rá is néztek nem foglalkoztak vele, a szülei meg néha a létezéséről is megfeledkeztek. Egyedül a nővérére számíthatott, de ő három éve lelépett Busanból, hogy egyetemre menjen.
Új reményekkel és töretlen mosollyal az arcán lépi át Szöul határát. Nem számít szerelemre, vagy életre szóló nagy barátságokra, csak szeretne végre megszabadulni a múltjától és soha többé nem akarja egyedül érezni magát.
De a minden éjjel visszatérő rémálmaitól senki nem tudja őt megvédeni!