" -Lehetne még... - nem is kellett több. Ajkaink újra találkoztak, de ezúttal intenzívebben mozgattam azt, és nyelvemmel bejutást kértem. Elengedtem kezeit, hogy arcához érhessek, és ő egyből belém kapaszkodott." " - Klassz, esik az eső. - nyögöm ki szinte érthetetlenül a szavakat. - Nem, azok a könnyeid. - szól hozzám az illető, aki kiráncigált. Ismerős volt a hangja, ezért erőt véve magamon felnéztem rá. Ledöbbenek, hiszen... "