A nézése amivel teljesen elkábít#3

Hirtelen valami fehér semmibe kerültem. Valaki hozzám szólt folyamatosan. De nem láttam senkit. 🤷‍♀️
-Tae Yeon! Itt vagyok. Figyelj és hallgass meg! Neked még vissza kell térned hozzá. Menj vissza. Menj vissza!
Néztem körbe körbe de senkit se láttam. Gondoltam hogy a mennyországba kerültem és akkor esett le hogy a lelkem mondja hogy menjek hozzá vissza.
-Csukd be a szemed! -suttogta valaki...
Lehunytam a szemem majd hirtelen valami más lett.
ÚJ ÉLET

Kinyitottam a szemem. Ugyanott ébredtem ahol akkor amikor a balesetem történt. Furcsa volt. A szobába a kandalló ugyanott volt de előtte egy kanapé és egy asztal. A szoba másik felébe egy nagy szekrény és igazából mint egy "kastélyhoz" hasonlóan úgyvolt berendezve. A szekrényre felvolt akasztva egy eszméletlenül gyönyörű ruha és wow. Engem az egészbe az érdekelt hogy hol van ő. Az asztalra egy lapra az volt írva hogy vedd fel, és tedd rendbe magad! Nem értettem mi történik, összevoltam zavarodva.
Levettem a ruhát és elkezdtem készülődni. Megláttam magam a tükörbe és teljesen más voltam. Mikor a balesetem volt akkor a hajam nagyon rövid volt most pedig derékig érő volt és barna helyett, mint a tenger olyan kék volt. Nem mondtam magam szépnek de valamivel normálisabban néztem ki. Kinyilt az ajtó...megijedtem nagyon. Kissé félve odamentem de nem volt senki ezért ki mentem. A kastély nagyon szép volt belülről. A hosszú folyosó után egy nagy lépcső vezetett le. Szépen lassan mentem lefelé, aztán le érve ki pillantottam az erkélyre. Ott volt. Ő. Teljsen ugyanúgy nézett ki mint akkor de most sokkal jobban belé szerettem. Gondolkoztam rajta hogy kimenjek-e, de nagyon féltem mi lenne a reakciója. Megfordultam és felmentem vissza a szobába. Becsuktam az ajtót.
- Életemben nem gondoltam volna magamról, hogy valaha is leszek ennyire szerelmes valakibe mint amennyire belé vagyok.. És azt sem, hogy valaha is fogok valamitől ennyire félni, mint attól, hogy elveszítem..-mondtam
Ekkor hirtelen kinyilt az ajtó......