Undertale: The Returns /vége

Bevezető /2. Könyv írás alatt

Megcsapott a friss levegő. Hajamba újra bele tépett a szél és újra láthattam a napvilágot.
Kisgyermek voltam még amikor sikerült végre visszajutni a felszínre. Viszont nem egyedül. A családommal együtt álltunk és néztük a naplementét.
Miután békés útra tereltük a több évszázada tartó háborús viszonyokat, a szörnyek lassan beilleszkedtek az emberek társadalmába. 12 év telt el azóta. A szüleimmel élek. Nem vérszerinti szülők, inkább nevelők de mégis a családomnak tekintem őket. Toriel és Asgore a szüleim.
Hosszú időbe telt míg újra elkezdtek egymáshoz közeledni, de ma már boldogok együtt.
A 6 lélekből melyet az apám...megölt, nos szabadjára engedtünk és eltemettettük őket egy fűzfa köré.
Azóta az a fa a lelkek színében pompázik, szomorú, de gyönyörű. Egyedül csak én hallom a lelkek susogását mivel én kapcsolatban voltam velük egy ideig. Az utolsó lélek mely igazából nem volt elzárva, nos az..bennem volt. Chara. Chara régen a király és a királyné gyermeke volt Asriel mellett. Egy nap meghalt és Asriel elvette a lelkét és vissza vitte az emberek közé. Az emberek megölték őt is és egy virággá változott.
Chara lelke mentett meg a zuhanástól. Így most mellém lett láncolva. Asriel a Barrier kinyitása után visszament a Romokba és mi kiköltöztünk a felszínre. Anyáék nem tudták hogy ő a virág,így nem foglalkoztak vele. Az emberekkel közös erővel létre hoztunk egy kis falut a szörnyek számára.
A 12 év alatt már egy kis várossá nőtte magát. Itt élünk mi is. Most 19 éves vagyok. Alphyssal van egy közös titkos projektünk, melyet lassan véghez szeretnénk vinni.. Senki nem tudhat róla, mi van készülőben.