Egy szelet Sacher, egy szelet érzelem

Mindenki érezte már magát magányosnak. Éreztük, ahogy belül szétfeszít ez bennünket, nincs kit felhívnunk, amikor szükségünk lenne egy beszélgetésre, egy sétára, megenni együtt valamit, egy közös programot csinálni, vagy megünnepelni a születésnapunkat, valaki társaságában.
S ez idővel kikészít minket. Itt vagyunk megannyi ember között, mégsincs senki, akivel őszintén nevetnénk vagy megosztanánk magunkból valamit.
Zacher Ella legjobb barátainak a szüleit és távol élő nővérét tartja. Mindig velük osztotta meg mindazt, ami vele megtörtént, mivel barátokra nehezen tett szert, tekintve, hogy ebben a rohanó világban a visszahúzodó természetét nem tekintik előnyösnek. Na meg, a hazug barátságok nem építenek, még inkább sérelmeket okoznak.
De mi történik, ha segítséget nyújtunk egy ismeretlennek, aki a semmiből érkezve jelenthet valamit az életünkben? Mi ez az eldugott győri bár, ahol az éj leple alatt megannyi szó száll fel? S kik ezek az emberek, akik itt összegyűlnek?

| Egy társaság. Egy bár. Egy város. |