Álom vagy valóság

Ez viszont nem tartott sokáig,mert megszólalt az ébresztőm.Felébredtem,hirtelen nem tudtam mi történt velem és majdnem sírva fakadtam.Sikerült megnyugodnom,de azt éreztem mintha megint egy álomban lennék.Rá akartam jönni,hogy ez egy álom vagy a valóság.Kimentem a szobából,elindultam a szüleim szobája felé.Sötét volt,semmit sem láttam,azt sem tudtam hol van a fal,így nekimentem.
Majdnem eltört az orrom.Kikáromkodtam magam,persze halkan,nehogy felkeljen valaki.Előkaptam a telefonom és világítani kezdtem.
Ez előbb nem jutott volna eszembe,mert olyan hülye vagyok,hogy miután megtörténik a baj az után jövök rá milyen módon lehetett volna megelőzni azt.Tovább mentem elértem az ajtót.Benéztem anyámék szobájába,de nem volt ott senki.Alig telt el pár másodperc,és a bejérati ajtó becsapóbott.
Ismerős hangokat hallottam.Az egyik egy lánytól,a másik egy fiútól származott .A lány nem is akárki volt. A legjobb barátnőm Sarah volt a lakásunkban.
A srác pedig nem is tudom ki lehetett,olyan ismerős volt,de nem jöttem rá akármennyire is eröltettem.
De mit keres a legjobb barátnőm hajnalok hajnalán a mi házunkban.Lementem és majdnem leszédültem a lépcsőről,olyan rosszul lettem a látványtól ami a nappaliban volt.Sarah és Bryan a kanapén smároltak,és Bryan tapizta a legjobb barátnőmet.
Halkan vissza akartam menni a szobámba,de megbotlottam és elestem.Lebuktam és Bryan eléggé kiosztott.Sőt Sarah is lecseszett nem is kicsit.
-Te mit csinálsz itt?~Kérdezte Bryan mérgesen.
-Lejöttem a szobámból,mert nem tudtam ki csapta be az ajtót,de nem értem te miért beszélsz igy velem és mit csinálsz Sarahval.
-1 azért beszélek így veled mert én parancsolok neked mert te csak egy android vagy akit egy csettintésre megsemmisíthetek.2 Sarah a barátnőm és nem tudom mi a problémád ezzel.3 menj vissza mert jelenteni fogom,hogy meghibásodtál.
-Hogy mi?tettem fel a kérdést nagyon zav