Minden rózsa gyönyörű. De szintén minden rózsa tövises. Pont ilyen ifjú főszereplőnk Dorothy Carmen. Különösen szépséges látványt nyújtana ha bájait nem rejtené színfalak mögé. Hosszú haja folyton az arcába lóg elrejtve sárgásbarnás szemeit a kíváncsi tekintetek elől. Nem nagyon törődik a világgal azóta amióta szülei úgy nem döntöttek, hogy ott nem hagyják Forksot és nagyit, vele együtt Dory eddigi felhőtlen életét. A lány nem bír megbarátkozni az új helyzettel, ezért teljesen magába fordul és senkit sem enged közel magához. Pont mint egy tövises rózsa. A 'tövisei' védik meg az újabb csalódástól mert tudja, hogy még egyet már nem tudna elviselni. Egy áthatolhatatlan fallal vette magát körül amin keresztül senkinek sem engedett bejutást.
Egy nap elhatározza magát és úgy dönt, ha a sors nem segít neki, segít ő magán. Azonban a terve nem úgy sül ahogy ő azt mesébe illően megtervezte. Számításai teljesen felborulnak, mikor örökölt génjei úgy nem döntenek, hogy elvégzik amit el kell végezni.
Dory nemsokára egy olyan világban találja magát ami kecsegtető lehet számára. A kérdés az...hogy elfogadja e új életét...
🦊 - Mondj egy dolgot, amiért hinnem kéne neked! - kiabáltam hangosan az apám arcába.
🦊 - Én vagyok az egyetlen aki ismerte az anyád, és téged amióta kinyitottad a szemed! - mondta Tony eréjesen.
🦊 - Te nem ismerted őt! A kedvenc virágát sem tudnád megmomdani! - üvöltöm.
🦊 - Nárcisz.... - suttogta.
🦊Ki gondolta volna mi? Én voltam a titkos fegyver. Azt hitték érdekelni fogom. Hogy miattam majd tesz valamit.
🦊Kiszabadult! Nélkülem, de szabad.