Egy rovid kis story

Egy rovid kis story

  • WpView
    Reads 213
  • WpVote
    Votes 3
  • WpPart
    Parts 1
WpMetadataReadOngoing
WpMetadataNoticeLast published Thu, Aug 28, 2014
Hol a kis madar se jar. Ott kezdodott a tortenet. Egy fiu ki sose hitte hogy megtalalja szerelmet. De megis megtalalja,de konnyen el is veszitheti, csak egy szavaba kerul. Hogy is kezdodott. Egy fiu ki onzo modon minden lanyt ki gunyol es nem dorodik veluk. Kis hugat se veszi szamba. Mig egy nap nem talalkozik egy rezbarna haju lannyal ki megvaltoztatja eletet. Elso pillantasra bele szeret , ahogy a lany is. Minden megvaltozik, osszejonnek de a fiu nem beszel a multjarol, igy veszelybe kapcsolatuk amikor a lany meghallja ,hogy a huga el mondja, milyen szornyu a lanyokkal , milyen volt. A lany kerdore vonja es mar el is veszti. De eros-e annyira a kapcsolatuk hogy ujra jonnek? Talan nem talan igen de ezt mar csak az elet tudja.
All Rights Reserved
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged
  • Behálózva
  • Sötét örökség
  • Tiltott dobás
  • Barátság extrákkal?
  • Közel
  • A seggfej szobatárs
  • Örökké a tiéd!
  • vissza a jégre
  • Deadly Attraction

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amay és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines