Én nem vagyok Dante: nem ugyanazt a Poklot jártuk meg, és én nem önként mentem oda.
,,Vajon igazságos-e a Pokol: így kínra vezetni embereket? Ki dönti el, s mi jogon, ki, és hogy szenvedjen? S nem téved-é, hogy ártatlant citál ily szörnyű helyre, hol bűnhődne oly tettért, mit elkövetni sem követett? S hogy bűnöst enged el, bűntelen jogait elvenni, s élvezni szabadságát? Engem mi vezetett ide? Jogos léptek, vagy tévedés? Hisz holt nem vagyok, mellkasomon érzem szívemnek lüktét, s bőröm, arcom se oly fakó, mint Hordám bármely tagjának. S ha halott nem vagyok, miért kell végigjárnom ezen utat, látnom e sok rémképet? Próféta volnék? Ha kijutok - ha egyáltalán van kiút e szörnyű helyről - regéljek, mondjak szózatot? Tudassam ez álomképet? E sok kínt, és szenvedést?"