Zuhanás a mélybe

A pilóta egy olyan lény kinek csatákban rettegi a hangjàt a levegő és bombáitól megnyíllik a fölf és az ég felé csapnak a pokol lángjai és az fűti szívét tele gyűlölettel És lángokban ölelve lefele zúgó bajtársai sikolya keseríti a fülét és mint a kilött töltények irtják érzéseit de amikor leszáll akkor sem lel megnyugvást Legjobb társa lessz a magány és a harmónika mellett a pohár alján keresi boldogságát és koccint régi emlékeivel szívében és visszagondolva a multban ragadva próbálja keresni a rég elveszett boldogságát de szíve nem érez mást csak keserüséget és halált