2254, Március 22. Budapest Az elfajzottak veszélyesek. Nem fog rajtuk a golyó, a bőrüket nem sérti fel az acél sem, nem hatnak rájuk a mérgek, nem fog rajtuk a tűz. A testük a fegyverük. Dám Ada nem azt kapta a tizennyolcadik születésnapjára, amit normál tinédzser lányok szoktak. Az apja aznap, kora reggel lelépett a háztól, magára hagyva a lányát olyan felelősséggel a nyakán, amibe egy átlagos fiatal beleroppant volna. Kemény időszak áll mögötte, ő lett Fekete Csillag, az elfajzottak egyik bandavezére, védelmezője. Amand Jácint pont nem olyan, mint a neve. Ironikus, hogy egy erőskezű, bátor és férfias ember egy gyenge virág nevét viseli. Jácint az Alakulat, az elfajzottak üldözéséért és kiirtásáért felelős államszerv egyik magas beosztású tisztje, kegyetlenségének híre halálfélelmet kelt az elfajzottakban. Vajon mennyire felel meg a híresztelés a valóságnak? Egy elbaltázott színjáték az ember - vagy elfajzott - életébe kerülhet. Mi kell hozzá, hogy észrevegyük a valóságot, és ne érjük be a pofánkba tolt színjátékkal? Az igazi, feltétel nélküli szerelem csak a tündérmesében létezik? Megdőlhet egy ember hite egy egész világról? Egy elnyomottakért küzdő vezér és egy államhű katona. Drága az a szerelem... A történet ERŐSZAKOT, BRUTALITÁST tartalmaz, olvasása csak saját felelősségre!