Ez most a saját történetem lesz. Arról fogok írni, hogy miket éltem át kpoperként, megmutatni, hogy csak azért mert más zenét szeretek, (najó kpop is my life) azért, min kellett keresztülmennem. Szeretnék ezzel segíteni másoknak. Hátha hasonló helyzetben lévő emberekhez is eljut, és talán megnyugtatok ezzel másokat, hogy nincsenek egyedül. Emellet, remélem, hogy eljut olyan emberekhez is, akik nem elszenvedői, hanem okozói voltak a megaláztatásoknak. Esetleg elérjem, hogy ezek az emberek magukba nézzenek, és észrevegyék: "Úristen! Ezt én tettem, egy másik emberi lénnyel? Miattam lett depressziós? Miattam akart öngyilkos lenni? Miattam szúrta el az életét?" A KÉP A SAJÁTOM!