Versek - Megszólít Az Erdő

Egy ideje irogatom őket. S bár nem feltétlenül fényes nappalok költeményei, időnként felkerülnek a felszínre. Kitörnek a lélek kénköves barlangjából, hogy figyeljenek. Mert amíg mi olvassuk őket, addig a szavaik belénk ivódnak és megismernek minket. Felfrissülnek és új értelmet kapnak, mialatt szeretetből, bánatból és reményből építkeznek. Mi pedig jóesetben, egy jóleső sóhajjal nyugtázzuk, hogy igen is fontosak az érzéseink. Majd előkapunk egy tollat valamelyik kopott fiókunkból, papírt ragadunk és szabadjára engedjük a képzeletünket.