____ ❝És hallod a csendet, mely mindent körbelengett? A halott némaságot, a pusztuló világot? Nézz magadra, ember... Nem látod, mivé leszel?❞ ❝Sírsz magadért, ember, de ÉRTÜK ki fog..?❞ ... Úgy élünk ezen a Földön, mintha lenne hová menekülni, miután tönkretettük. Mintha lenne egy B tervünk. De nem, nincs még egy bolygó, ahová átköltözhetünk, miután ebből már csak egy kopár, füstölgő, halott valami maradt... Ha meghal, mi vele halunk. Ez a mi egyetlen helyünk az univerzumban. Ez a mi Földünk, a mi otthonunk, aki óvó kezeiben tart, megvéd és táplál minket. Miért nem viszonozzuk ezt? Mindenkinek megvan a lehetősége rá. Igen, még neked is. ♡ Mert lehet, hogy mi csak apró kis hangyáknak számítunk a Földön élő rengeteg emberből... de mégis, néha igazán győzhetnek a kicsik is. Tartozz te is a Kicsik közé, akik nem pusztítják, hanem védik a mi kis világunkat, a Földünket, amelyből születtünk és ahol majd elhullunk. Ne parazita módon, hanem szimbiózisban éljünk a Földdel. ▪▪▪ Főként novellákat, verseket, szösszeneteket fogtok látni ebben a témában. Remélem, talán hatnak majd valamit. ▪▪▪
8 parts