Árnyékosfalu I./2. - Hazatérők (részlet)

Mrs. Teleborian, amiként több laureltoni lakos, tíz éve egy tragikusan végződött kirándulás során veszítette el nyomtalanul a családtagjait. Az életben maradottak, mint azóta minden év decemberében, ezúttal is a megemlékezésre készülnek, amikor valaki kopogtat az ajtón. Mrs. Teleborian legnagyobb megrökönyödésére halottnak hitt férje és fia állnak odakint és várnak bebocsátásra - épp csak, mintha mégsem ők lennének azok. És nem ők az egyetlenek.
Vajon honnan kerültek elő a rég halottnak hitt emberek? Miért viselkednek olyan furcsán? Mi az a megmagyarázhatatlan zöld fény, ami a szemükből sugárzik? Miért gyűlnek össze éjszakánként az erdőben? Ki öldösi őket és miért? És vajon amikor meghalnak, a testük miért rothad el olyan gyorsan? Kik ezek az emberek egyáltalán?
Lazarus Jonesra, a sötét múltú (és legalább olyan sötét természetű) mágusra és levakarhatatlan árnyékára, a szemtelen, izgága vámpírra, William Pokoli Harringtonra vár a rejtély felderítése, miközben kis csapatuk a varázsló legnagyobb bánatára egy új fővel gazdagodik: Honey Moonnal, az újszülött vámpírral. Vajon képesek lesznek megfejteni a váratlanul hazatért emberek rejtélyét, vagy esetleg segítséget kell kérniük? Mondjuk esetleg a titokzatos gyerekkorral rendelkező, végtelenül szkeptikus és még annál is furcsább botanikustól, M. Eissenbergtől?