Csak mi ketten

Átlagos élet? Ugyan... Erről csak álmodni tudok.

Az élet tele van meglepetésekkel. Lehet jó viszont nagyon ritkán rossz is. Sajnos én az utóbbiból kaptam többet meg néhányat a középkategóriából. Viszont nem szeretnék ennyire előre szalladni kezdjük a tavalyi nyártól...
Meleg, napos reggelre ébredtem. Mielőtt felkeltem volna vagy 10 percen keresztül csak fetrengtem és próbáltam eldönteni mit is kezdjek most magammal. A nyár már csak ilyen. Nem kell sehová se menned, nem kell az iskola miatt aggódni vagy amiatt, hogy lekésel valamit. Ilyenkor csak élvezed kell a napokat. Miután nagynehezen felébredtem megcsörrgettem barátnőmet telefonon, nehogy csak én legyek fent ilyen korán. (az óra majdnem 11-et mutatott, de semmi baj.) Nem vette fel csak szokásos kinyomta. Ez nála pontosan azt jelentette, hogy rohadjak meg amiért felkeltettem. Megszokhatta volna már és ha gondolkodna kicsit rég lenémíthatta volna a telefonját, vagy csak élvezi, hogy én keltem. (Habár ennék ki nem örülne 😛)
Na és igen, ilyenkor jött a szokásos program. Unatkozás megborsozva egy kis unatkozással. Na jó azért szoktam néha csinálni értelmes, dolgokat is. Mondjuk a kutyámmal futóversenyt tartani, vagy olvasni és felhívni Rebekát. Egyébként, hogy ne csak rólam meséljek meg a nagyon érdekes életemről Rebeka a legjobb barátnőm körülbelül fél éve. Nem nagy idő, de ez alatt már nagyon jól megismertük egymást és nagyon jóba lettünk. Érdekes módon túl jóba is...