28 parts Ongoing Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyesmit Ă©rezhetek... hogy valaki ennyire felkavarhatja bennem a dolgokat. Mindig heterĂłkĂ©nt azonosĂtottam magam, mindig egyĂ©rtelmƱ volt, kivel mit akarok, kivel nem. Ăs aztĂĄn megjelent Ć a suliban, minden mozdulata, minden pillantĂĄsa olyan... olyan direkt Ă©s mĂ©gis jĂĄtĂ©kos, hogy kĂ©ptelen vagyok nem Ă©szrevenni. NĂ©ha Ășgy Ă©rzem, szĂĄndĂ©kosan tesz kĂnossĂĄ, Ă©s Ă©n... Ă©n közben nem tudok nem nevetni vagy elpirulni. De mi ez? Mi ez a furcsa, szorĂtĂł Ă©rzĂ©s a gyomromban, ami akkor tör rĂĄm, amikor rĂĄm mosolyog, vagy amikor közelebb hajol hozzĂĄm, mintha valami titkot sĂșgna a fĂŒlembe, de közben mindenki mĂĄs is lĂĄthatnĂĄ? PrĂłbĂĄlom racionalizĂĄlni, prĂłbĂĄlom azt mondani magamnak, hogy csak flört, csak jĂĄtĂ©k, semmi több... de valahogy minden pillanattal, minden Ă©rintĂ©ssel, minden pillantĂĄssal valami mĂ©lyebb, zavarĂłan Ă©des dolog kezd kialakulni bennem, amit nem tudok hova tenni. Ăs ez a zavar... ez a kĂnos, izgatott keverĂ©k, ami minden talĂĄlkozĂĄs utĂĄn bennem marad, arra kĂ©sztet, hogy folyamatosan kĂ©rdĆjelezzem meg önmagam: miĂ©rt Ă©rzem Ăgy? MiĂ©rt hat rĂĄm ennyire, amikor mindig is Ășgy gondoltam, hogy ez sosem törtĂ©nhetne meg velem?