//Harry Potter fanfiction//
„Azokra igyunk, akik kívánnak valamit, ha a csillagokra néznek. A csillagokra, mert meghallgatnak bennünket, és az álmokra, amik teljesülnek."
Sarah J. Maas: Köd és harag udvara
Amióta csak az eszét tudja, Phoenix árvaházban élt. Szüleit ha ismerte is, nagyon fiatal lehetett, mostanra azonban csupán elképzelései vannak róluk.
A lány ennek ellenére szerető, rendes közösségben tölti éli életét. Rendszeresen kiszökik csillagokat nézni, rengeteget rajzol, méghozzá gyönyörűen, többi idejében pedig azon mereng, hogy vajon eljönnek-e érte egyszer a szülei. Már ha még élnek.
A tizenegyedik születésnapján azonban minden megváltozik.
"- Te rohadt kurva! - Kiabál a féreg mire én sóhajtok.
- Így beszélni azzal aki a te gyerekedet hozta volna világra. - Rázom a fejemet. - Úgy döntöttem hogy ez miatt még durvábban fogjuk csinálni. Persze csak azért hogy megtanuld hogy hogyan kell szépen beszélni vele. - Biccentek a fiú felé. - Könyörögni fogsz neki a bocsánatáért egészen a halálodig.„
°°°°°°°°
"- Tényleg megfoglak dugni újra... Nem viccelek.
- Akarom de a babát nem.
- A baba komoly dolog oké? Kellünk hozzá mind a ketten és egy életen át tart. Szexelni meg tudunk holnap is amikor már lesz óvszer meg minden.„
°°°°°°°°
"- ... Várnak otthon. - Néz rám.
- Ki?
- A családom.
- Én nem vagyok a családod? - Vonom fel a szemöldököm. - Hozzám köt téged a legfontosabb dolog. - Nézek a babára.„
! - Első ilyen témájú könyvem
- Felnőtt tartalom
- Káromkodás
- Gyilkosság/Halál
- Fiú+fiú kapcsolat
- Minden kitaláció !