Egy lépés, s még egy. De megtorpansz. Tüske ment a talpadba? Na és? Ki mondta, hogy az út könnyű lesz? Ez még csak a kezdet. Nem csak kis tövisek fogják húsodat tépni, hanem szabják, kardok, nyilak ezrei. Élj a fájdalommal, mely tompulni látszik, amint utad folytatod. Eléd áll valaki és pofán köp? A te döntésed, hogy visszaköpsz és folytatod utad tovább, vagy sírva fordulsz el, s kötsz kompromisszumot az ördöggel. De egyet mondhatok. Nincs rózsa tövis nélkül. Nincs élet, fájdalom nélkül. Tanulj meg hát élni a fájdalommal, légy harcos, s védd ki a rád mért csapásokat, ne sírj, harcolj. S a hegek melyek régi fájdalmak emlékeit hordozzák magukkal mutatják, hogy honnan kezdted, de azt is, hogy hová tartasz.