Tony sosem volt oda a szüleiért, a házukért vagy úgy általában az életért, de amikor a Hydra elkapja 3 rohadt hónappal az MIT-ból való szabadulása előtt és bedugja egy sötét cellába, majd 'új otthonnak' nevezi, a tizenhét éves zseninek megfordul a fejében, hogy akár vissza is cserélné ezt az egészet Howard hűvös pillantásaira.
Natalia már nagyon közel van a képzés végéhez. Két év, két másik lány mint konkurencia, aztán ő lesz a Fekete Özvegy. Ő lesz a csúcson, mert ő az egyetlen, aki végig tudja csinálni. Nem érez, nem veszít. És mégis, az újonc nevetségesen provokatív kommentárja edzésnél és ragadós vigyora valahogy elfeledtetik a lánnyal, hogy kőszívű szobor.
A Katona figyelt mindenre, mindig, ahogyan azt parancsba adták. Nem volt nehéz észrevennie hát a két fiatalt a terem két végében, mégis olyan közel egymáshoz, amit mindenki más veszélyesnek ítélt volna, ha észrevesz. A Tél Katonája azonban emlékezett; nem arra, hogy kivel, mikor vagy miért, csak arra, hogy valakivel ő is így érezte magát még azelőtt. Mint egy család.
[Tony-centrikus]
[google fordítós idegen nyelvek]
[erőszak, halál gyakori említése]
[1987-20??]Todos os Direitos Reservados