Köszöntelek téged, tengerész, ki ide, első könyvemhez tévedtél! Remélem, hogy történetemmel nem nagyon untatlak, mivel pedig első sztorim, hiba lesz, megnyugtatlak. Most pedig, hogy a szörnyű rímekből eleged lett, ízelítőt lejjebb kaphatsz, ha el nem kergettelek.
A nyári napforduló különös eseményeket kísér minden egyes évben A Rengetegben. A legenda úgy tartja, az állatok emberi alakot öltenek, s bált rendeznek, ahol egészen pirkadatig táncolnak és mulatoznak. A zene mézédes és csalogató, aki pedig egyszer meghallja, nem tud ellenállni neki. Ám ha ember lép a tisztásra, nem tér vissza többé.
Eptesicus Serotinus grófi családból származik, nagy vagyon várományosaként készül a bálba, ahol apja reményei szerint hozzá méltó párt fog találni, ha nem ebben az évben, jövőre mindenképp. A dolgok viszont nem várt fordulatot vesznek, mikor a fiú megismerkedik a Chironomidae névre hallgató lánnyal. Első pillantásra pontosan olyan, mint bármely másik, kisnemesi családból származó lányka, mikor viszont beszélgetésbe elegyednek, rá kell döbbennie, a szerény külső meglehetősen sokat takar a belsőből. Az pedig, hogy mindketten rálelnek a szerelemre, semmit nem jelent jövőjükre nézve, melyet viharfelhők árnyéka sötétít el.
(A szereplők neve az állatok latin nevéből ered, ezért vannak benne furcsák és kacifántosak is)
Férfi és nő között létezik barátság? Vagy abból barátság extrákkal lesz? Ez helyes?
Ebben sérül mind a két fél?
Angel és Blake vajon a barátság zónában maradnak, vagy nem lesz ebből semmi?
Ha ez kitudódik és Alex, Angel testvére és Blake gyerekkori haverja megtudja, annak egyik főszereplő se fog örülni, de lehet mi sem.
Borító: @Abeth98