When the flowers blossom

A fájdalommal együtt kell tudni élni, főleg, ha hivatásos balett táncosnak készülsz, akiknek az életüket ez az egyetlen kín végigkíséri. Túl kell élni a lábadba nyilaló, szúró, görcsös fájdalmat, miközben az arcodon a mimikádnak nagyszerűen tükröznie kell a szerepedet, amit táncolsz. Feszes test, egyenes hát, szép mozdulatok. Ez jellemzi leginkább egy balettost, de ahhoz, hogy ezt mind elérjük rengeteget kell dolgoznunk, ami szintén egy egész életen át tart, mert semmi sem tökéletes. Nagy erőnléti próba, de meglehet szokni. Én már kisgyermekkorom óta ebben nőttem fel, így kijelenthetem, hogy a barátom a fájdalom és hiányozna, ha nem lenne a mindennapom része. Morbidul hangzik, de így van. A célomhoz szükséges ez a mazochizmus, de nem bánom, mert ahogyan a virágok virágzását szeretem, úgy ezt is. Azonban, mint minden virágnak, ha letörik a szárát, akkor azonnal meghal. Velem is ugyanez történt, csak az én törésem messzemenőbb következményekkel járt, mint azt először hittem volna. Egy törés, amely egy egész életet teljesen megváltoztatott.
Egy törés, mely minden határt felborított és alapjaiban változtatott meg.
És egy törés, melynek nincs időkorlátja a történelemben.