Kavarodó érzések

" - Mondd már el, hogy mégis mi a bajod? - kérdezte karba font kézzel az ajtófélfának dőlve. Szemeivel engem pasztázott.
- Hogy mégis mi a baj? Te vagy a baj. Te! - kiabálva böktem mutatóujjammal a mellkasára. - Először beeteted velem, hogy te is többet érzel irántam, majd hirtelen nem keresel, nem válaszolsz napokon át. Utána újra keresel és azt hiszed, hogy ez így oké. De kurvára nem az... Én szeretlek, és kérlek, döntsd el, hogy te is mit érzel irántam - halkultam el a végére. Egy pár pillanatig csak maga elé meredt, majd megindult felém. Nekinyomott a falnak és ajkaink egymásra találtak. Úgy csókoltuk egymást, mintha az életünkön múlott volna. Szenvedélyesen, érzelmekkel teli.
Homlokomnak döntötte a fejét és az egyik tincsem ujjai közé vette.
- Szerelmes vagyok beléd. Amióta az eszemet tudom. "

minden jog fenntartva!

©Kisnapsugar, 2020.