99. Szívszilánk

,, Mindketten egymást akarjuk, hiszen ami egyszer Isten kezében megköttetett azt ember szét nem választhatja, de nem teszünk semmit. Vajon hány magányos évnek kell még eltelnie mire rájövünk mi is az igazi szerelem? Csak játszottál és én játszottam veled, mint két kis lepke amikor a szél ölén táncolnak. De a vihar még kettőnket is elsodort egymástól. Vajon vissza találsz még hozzám? Vajon ha a fonalat követném az évek leforgásán, akkor a végén ott állnál majd TE? "