Anna és Elza bolondok. Legalábbis, a dajka ezt állítja. Egy főúr panaszt tesz a királynál, aki természetesen nem hagyhatja ezt szó nélkül. És aztán értesíti a feleségét is a történtekről. "- A dajkával szeretnék beszélni. A nő mélyen pukedlizett, és lehajtotta a fejét. - Felség. - Úgy hallottam, bolondnak nevezte a lányaimat. - Ne, apa! Kérlek - könyörgött Elza, de minden akarata ellenére mosoly bujkált a szája sarkában. - Ne küldd el a drága dadusunk! Anna a két felnőtt közé ugrott. - Uram királyom, a mi egyetlen dadácskánk - siránkozott."