Pistis (Loki és Marvel Fanfiction)

A történetünk Lokival mindig is egy hullámvasútra hasonlított. Nehéz is volt elképzelni, hogy a csínytevés istene és az őszinteség és bizalom félistennője összeillenek. De kezdjük az elején.

Félisten létem ember apám miatt volt. Gyerekkorom boldogabb részét vele töltöttem. Sajnos anyám hamar megunta, így újpasija lett és az a görény Tyr miután megtudta, hogy létezem és utálom, megakart ölni. Anyám persze megmentett, viszont így a kardja apámba szúródott.
Tizenegy éves voltam mikor apám meghalt. Ezek után nővérem, aki mindig is féltékeny volt rám Tyr oldalára állt. Így otthon csak a sértegetések és szenvedés jött, ami miatt Friggához, vagy nagy bácsimhoz Dr.Strange-hez szöktem a legtöbb alkalommal. Strange engem és lányát Rachelt mágiára tanította.
Rae-t igazi húgomnak éreztem. Strange pedig lányaként fogadott be.
Mikor pedig Asgarda tartószkodtam Frigga Lokit és engem trükkökre tanított.
Frigga a második anyámként élő isten. Igazi anyám nem foglalkozott velem, vagy másokkal. A megmentésem elég jótett volt neki egy életre. Nanna, csak a saját világában élt. Így amíg kígyó nővérem és mostoha apám halálomat kívánta, addig én bolygók és galaxisokat fedeztem fel, mikor nem kellett varázslatokat tanulnom.
Elvétettem azt a hibát, hogy sokáig távol maradtam Asgardtól. Amíg távol voltam a Jotunheim-iek megtámadták Asgardot és majdnem megölték Odint. Loki engedte be őket, miután megtudta hogy a Jotunheim-i király fia. Valamiért megtudom érteni a döntését, hisz én is kiborultam volna, ha hazugságba éltem volna le az életem. Később pedig a New Yorkot is megtámadta, hogy világuralomra keljen, viszont ezt a Bosszúállók megállították. Én a híreket meghalva siettem Asgardba, viszont már a csatákat lekésve, csak megakartam tudni, hogy vannak a többiek.
Viszont nem sejtettem, hogy ekkor indulnak csak be a kalandjaink Thorral és Lo