„Oh, világ, oh, rohadt világ... - motyorgott magában a kéjenc, miközben erőszakosan önkielégített a parkban, a férfiak előtt. Megint nem fordított rá figyelmet senki.
Emberünk unatkozott. Hiába szatírkodott egész álló nap az álló nemi szervével, a kutyát sem érdekelte." - A kéjenc (részlet)
Mindannyiunkban van oly megfelelési kényszer, mely gyakorta aláássa valódi énünket. S hogy mi az egyén igazi diszfóriája? Hadd meséljem el ebben a röpke válogatásban, melyben megtalálható lesz néhány versem, elbeszélésem, dalszövegem...