A történetünk 2001. október 10-én kezdődött, amikor megszületett az első domonkosi örökség. Kamilla taposta ki számunkra az utat, és mire Erikkel elkezdtük első évünket a Domonkosban, már mindenki ismerte a nevünket. Cseppet sem voltunk átlagosak. Hogyha a részletekbe is bele akarunk menni, valójában a szüleinkkel kellene kezdenem, akik egy gimnáziumba jártak. Ilyen régre azonban nem akarok visszamenni, és úgyis mindenki tudja az ő eszméletlen történetüket. Ez most a második generációról szól, vagyis rólam, a testvéreimről és a legjobb barátainkról. Nem hiszek a predesztinációban, de ha a szüleid egy összetartó, középiskolai baráti társaság tagjai voltak, gyakorlatilag elrendeltetett a gyerekkorod. Közös, nagy szilveszteri pizsamapartik, csoportos nyaralás, szülinapi zsúrok. Előbb fogtak kézbe anya barátnői, mint a tengerentúli nagyszüleim. Hatan születtünk 2004-ben, így a nyolcadikos ballagásunk hatalmas felhajtással járt. Az is természetes volt, hogy mindannyian a Szent Domonkos Gimibe jelentkezünk. Röviden irigylésre méltó gyermekkorunk volt. De idősebbek lettünk, a szüleink kikerültek a képből, és ideje volt magunknak felfedezni a világot.