Egy Pohár Bor

Egy Pohár Bor mellett,
Vígan szűrcsölöd az életet, de neked valamiért mégis ennél több kellett.
Valamiért nem volt elég az elkövetkező tegnap, s az elmúlt holnapban keresed magad.
Olyanok vagyunk, mint az egerek, rövid életünk alatt minden ember utál, szinte szaggatná a hajad.
Érzitek nem? Ez már a közelgő inszomnia, mert mégis kitudna úgy aludni, hogy közben megsütik?(...)

Csak szelleműlj át és élvezd kicsit. Nem mindennapi nem is egyedi. Csak van és kell, mert akarod és én is akarom.
Hiszen ez a lényege a költészetnek.