DELTA-4

" - De.. Hogy? Miért? - hebegtem mint akinek éppen most hozták a tudomására, ejtőernyő nélkül kell leugrania a helikopterből.
- Azt kérded miért? - vet rám csípős pillantást Messer fővezér az Autobotok esze, s lelke.
- Igen, nagyon is tudni akarom miért aggatnátok a nyakamba egy ilyen... - gyorsan szemrevételezem. - bájgúnárt.
Szavaim talán túl élesre sikeredtek, új fiú a tekintetével fojtogatott.
Messer a nagy képernyőre vetítette azon esetekről készült képeket amikor is majdnem elüttettem magam egy-két küldetés alkalmával vagy fenomenális szökéseim végtermékeként romba döntöttem a negyed várost. Az egyik ilyen képen arcomat a biztonsági kamerába tolva nyújtogattam a nyelvemet, amin hangosan felkacagtam.
- Erre emlékszem! - löktem karon nevetve, Danielt.
A teremben feszült csend keletkezett, és én mint a mindent elnyelő fekete lyuk keringtem a társaság szívében. Rendeztem vonásaim, köhintettem egyet.
- Jó, értem a célzást ..."

A nyúl jegyében születtem. Gyors vagyok és mozgékony, egy azok közül akiknek a tápláléklánc alján lenne a helyük.
Mi történt az eltelt években?
Megszöktem. Befogadtak. Többször is majdnem befaltak.
Rendőrként dolgozni a vadászok között, felelőtlenség a részemről? Meglehet.
Íme a családom... Az olykor nyálazdva agyargó, emberbőrbe bújt felnőtt társaság ékköveként, csak egyet tudok hozzátenni.
Valaki szedjen ki innen!

A farkas évében jöttem világra. Mindenem adott volt ahhoz, hogy véghezvigyem a vadászok tervét. Éles szemfogak, erő, ravaszság. Egészen addig, míg egy bizonyos idegesítő, kiállhatatlan két lábon járó fasírt nem lépett a képbe.

A borítóért csakis engem lehet sértegetni, az egyes fejezetekben látható képek, @natiland munkái!
Aki 'Beastars' szagot érez nem téved sokat, ihletnek túl jó volt.